Egy csomó pozitív ismerősöm van. Tudomásul veszem, hogy nem akarnak tőlem semmit, vagy nem túl sokat - fiatalabbat, pénzesebbet, szebbet, izmosabbat akarnak, vagy épp Irgalmas Szűz Katalinát.
Hallgatom, hogy szenvelegnek, öli őket a magány.
Próbálkoztam párszor, hogy összeboronáljam valamelyiket valamelyikkel, de eddig nem termett túl sok babér.
***
Az egyik ismerősömet, L-t összehoztam egy neki való fickóval, de nem lett belőle semmi, mert L. szerint P. csak kúrni akar.
Aztán ugyanez az L. azt írta egy másik ismerősömnek, hogy 18/5 alatt szóba se áll, mert járt benne már 20/5 is. (rólam bezzeg leugrott)
Szuper kiindulás a komoly, tartós szerelem megalapozására.
Aztán nyarvog nekem, hogy nem talál senkit.
Pedig tök normálisnak tűnt, amikor először találkoztam vele. Igaz, maga alatt volt, nem telt tán épp energia a hülyeségre. Érdekes, hogy amikorra már rendeződnek a dolgai, végleg elmegy a józan esze.
Most gondolkodhatok, hogy a hiv-státusz megtudásától buggyant meg, vagy hülye volt már eleve.
***
Aztán összekommendáltam J-t és G-t. 31 az egyik, 32 éves a másik. Az egyiknek túl öreg a bemutatott, a másik meg a franc se tudja, mit akar. Össze-vissza beszél, tuti, hogy nem azt és nem úgy akarja, amint mondja. Kiváló emberismerők lehetnek, mert fél perc elegendő volt a teljes megismerésre, még csak beszélgetni se szántak egymásra semmi időt.
***
Z. roppant aranyos, bújós, élmény vele az ágyban. Összeismertettem G-vel, de külön-külön lenyálasozták egymást. Mind a kettő mást keres. Z. elmesélte, kit is akar - hótiszta, mesebeli herceg legyen minimum, akivel szép a napkelte meg a többi giccs - aztán elmesélte, micsoda hármasozásban volt a randi előtt. G. nagyon rendes, csendes fickó, ránézésre tisztára herceg, csak a jót engedi láttatni magából. Maradt is volna bennem ez a kép, ha át nem jön hozzám kamatyolni Ps., aki lelkesen mesélte - kérés nélkül - pár nappal azelőtti kalandját G-vel. Hát, elgurult a korona, az tuti.
***
Tudom, hogy a legtöbb pozitív kurvára leértékeli magát. Van, aki pasizni se mer akár évekig,
vagy olyan félkamus - kamozós netgecivé válik, aki csak levelez, kamozgat, ígérget, de be nem tartja soha,
vagy úgy gondolja, hogy érte már nem kár, és behasal töltetni a valagát valahova.
***
Vagy azt hiszi, százan állnak érte sorba, és most pont nem szottyanik kedve kegyeket osztani.
***
Egy biztos: mást mond a szájuk, mint a lábuk.
A franc se érti.
Föladom, nem boronálok többé senkit.
Keressen mindenki magának.
***
Egy biztos: sokkal nehezebb pozitívan találni valakit.
Tapasztalom.
Akivel legutóbb egész komoly levelezésbe keveredtem, 3 napra rá megírta, hogy a barátjával él évek óta (addig roppant magányos szinglinek jellemezte magát), ám a barátja nem nyúl hozzá azóta, hogy poz. lett.
Másnap egyszerűen törölte magát mindenhonnan.
Most üthetném bottal a nyomát.
De minek?
Huh, ez nagyon durva :{ Úgy veszem ki a szavaidból, hogy a gond még a pozitív eredmény kézhezvétele előtt kezdődhet el. Mintha idejétmúlt lenne komoly érzelmekről beszélni, "a leendő partner csak teljesítse az optimum kritériumokat, és akkor már mehetünk is az ágyba" hozzáállása lehet a felsorolt ismerőseidnek. Ha őszintén szeretek valakit, akkor a HIV státuszával (meg a méretével, meg az egyéb adottságaival) együtt is szeretem, nem?!
VálaszTörlés(Amúgy azt feltételezem, hogy a HIV státusz megtudásától nem lehet megbuggyanni, legfeljebb a korábban látens buggyantságot hozza elő ennyire intenzíven a nagy megrázkódtatás.)
Nagyon kemény ez is: azért nincs barátod, mert pozitív vagy és már nem vagy huszonéves? Kegyetlen érzés lehet, hogy ilyen-olyan ürügyekkel lekopnak, ha megtudják...