Természetrajz

Melóba menet egy szarkacsapatra lettem figyelmes. Egy szürkevarjút molesztáltak (jó firma az is).
A tavalyi fészekalja lehetett. Tudom, egy évig együtt járnak a szülőkkel tanulni a szarkaságot. Gondolom, a fészekrakásban is segíthetnek, meg a leendő fiókák ellátásában. Vagy együtt bunyóznak, ha kell. De ez csak a felszín, puszta evolúció.
A szarka azonban kutúrlény, szórakozás kell neki, cirkusz és kenyér.
A fiamnak jó pár éve volt 3 szarkája, kiismertem őket alaposan.
Határozottan unatkoztak, ha nem csinálhattak semmi botrányt. Kettő leskelődött, az egyik meg az alvó kutyához lopózott, és kitépett egy csipet szőrt. A többi ezt hangos zajjal ünnepelte, és annál nagyobb volt a boldogság, minél láthatóbban gyűlölte őket a kutya. Egész nap azt tervezgették, kivel hogyan toljanak ki: piszkálták a macskát, bosszantották a vadgalambokat, csak akkor nem ártottak épp, ha szunyókáltak az ülőrúdon.
Ezek se különbek. A szürkevarjú ágat akart lopni a félkész fészekből - a földön heverő gallyak nem tűntek izgalmasnak. A szarkák nem érték be azzal, hogy elkergetik: ijesztgették, piszkálták, hülyét csináltak belőle, és hallhatóan roppant elégedettek voltak.
Már csak a hatodikosok természetrajzát kéne kitalálnom, akik percekig sugdolóztak és falat másztak, hogy be tudjanak köpni a férfivizelde szellőzőnyílásán.
Ennyi energiával akár valami hasznosat is tehettek volna.
Szerencsére célozni mászás közben még nem tudnak.