Szociális alapon

Most két pasas hiszi azt, hogy jár velem. Rendesek, elfogadók, meg nemtommi, összetehetném a kezem. Nem bánom, ha már itt van valamelyike, de nincs bennem hiány, ha nincs.
Nyomaszt, hogy várnak tőlem valamit, nyomaszt, hogy már napok óta hesselgetem őket. Lehet, ha pihentebb lennék, ha több lenne az időm, türelmesebb lennék, de nem vagyok az.
A múlt héten elutaztam 3 napra, így az arra eső dolgaim előre meg kellett csinálnom. Bár ez is inkább álindok volt önmagamnak, mint valóság, menekülés, vagy kicsusszanás. Jelezték, hogy várnak, jönnének már, SMS-eztek mindenfélét, de csak műfasznak éreztem magam, amit megint föl akarnak dugni. Magányt akartam, ráérést, hogy egyedül kattintgassak a tévén, hogy keresztbe tett lábbal dohányozzak, levelezzek sosem látott pasasokkal, jöjjek-menjek kedvem szerint.
Úgy értem haza szombat éjjel, hogy mindez oda, nem halogathatok a végtelenig. Jó lenne kimondani egy sima nemet, de kockázatos: megbántódnak, eltűnnek, kiesnek a rendszerből.
Mi lesz, ha nem jön a helyükre más?
Oda a vasárnap, teljesíteni kell, dolog van, munkaidő.
Nem volt kedvem hozzá.
Húztam a délelőttöt: nem vettem fel a telefont - alszom - nem léptem be azokra az oldalakra, ahol a nyomom láthatják, hadd legyen legalább egy fél vasárnapom.
Aztán bekavart a rendszerbe Zé. Felhívott: rég volt nálam, megnézne, itthon vagyok? Nem vagyok odáig érte, de hát pozitív, szociális alapon jár neki, jöjjön.
Nem volt nagy kedvem beszélgetni, dugtunk hát egy darabig. Aztán elment, mert ma jön meg a barátja, mert hát közben lett neki, mióta nem láttam.

Kiszellőztettem, és felhívtam 2S-t: itthon vagyok már, jöhet, ha akar. Itt akart aludni, de nemet mondtam: dolgom van még este, csak 10-ig lehet. Ezt se értette, azt meg biztos nem fogta volna fel, hogy Jerry Springert akarok nézni, híreket olvasni, levelezni, ráérni, nem azt figyelni, mit mond a másik, kér-e kólát, főzzek-e kávét, finghatok-e.
Elment végre.
Illett volna úgy éreznem magam a két pasas után, hogy dejó, hogy tök eufória, kielégülten nyújtózni az ágyon, de nem éreztem semmi ilyet. Csak azt, hogy megcsináltam a mai dolgomat, ez már nem tolódik holnapra legalább.
Végre letehettem a seggem netezni. Azonnal írt Cé, hogy kanos, kerek-perec megmondta, mit akar most csinálni velem. Álmos vagyok, hazudtam, elteszem magam, és fájt a szívem, hogy ki kellett lépnem, ne maceráljon.

Reggel telefonált Bé, hogy hiányoztam ám neki. Rendes fickó, locsolta a virágaim, míg oda voltam, aggódott, hogy van-e pénzem, adjak bankszámlaszámot, mondta, és utal, csak legyen... Röhögtem magamban, hogy ez az, végre, végre luxuskurva lehetnék, ha élnék vele - de belül jólesett, hogy pátyolgatni akar. Nem mondhatok hát neki nemet, oda a délelőtt.

Meló után jött Zsé. Annyi időt se hagyott, hogy letegyem a seggem. Aranyos, tetszik is, de nős és negatív, aztán egy merő görcs, minden mondata én így, én úgy, én, én, én-én.
Behúzta most fülét-farkát, utoljára feszültséggel váltunk el. Nem tudott választani a poppers és köztem, ő egyszerre akart, én meg nem. Bosszantott, hogy akárhova dugtam el a popperses üvegét, a legihletettebb pillanatokban lemászott a farkamról, az üvege után ugrált - megmondtam hát neki, hogy a poppersnek adom, szexeljen vele.
Otthon hagyta most az üvegét, engedelmesen viselkedett. Megfogni se nagyon mert, hatott a drill.
Itt akart aludni. Egész hétre alibit csinált, hogy velem lehessen. Nemcsak a szex miatt, mondta, beszélgetni is szeret, de abból nekem épp elegem van, mást se csináltam 4 napon át, mint másra figyeltem, jártattam a szám. Most kuss legyen, csönd, és ne is nagyon mocorogjon itt senki nekem. Elküldtem 10 előtt, mert nem alhat itt. Dolgom van, sok a teendő, nem érek rá. Ráadásul velem akart aludni 2S is, addig erőszakoskodott tegnap, hogy ráhagytam, csak ne baszogasson már.
Semmi kedvem nem maradt kóláztatni - kávéztatni, figyelni rá, felhívtam hát, hogy fáradt vagyok, ne jöjjön át.
Csalódott volt. Várt rám, szeret velem lenni, nem ért.

Reggel hívott Bé. Beugrik feltétlenül, siet hozzám, jaj.
Aztán telefonált A., hogy Pesten lesz 10-re, találkozzunk már, jön kontrollra a körmével. Bementem a rendelőbe, láttam, hogy ménkűhosszú sor végén áll. Tudtam, ha nem végez 1-ig, Pesten reked. Ne aludjon pályaudvaron emiatt, ha vész van, csörgessen, jöhet hozzám.
Bé-re csak negyedórám maradt. Ki akarta mosni magát, de lebeszéltem. Hagytam, hogy fogdosson kicsit, és húztam melózni.
Hazaérve a kapuban A. várt. Mondtam, tévézhet, netezhet, de nincs duma, és nincs szex. Nekiálltam gombát rántani, tartárt csinálni, kevertem egy valag palacsintatésztát. Nem tévézett, nem netezett, kint állt végig mellettem, és szóval tartott. Megetettem, megágyaztam, kerestem neki egy ütősverős csatornát, s a számítógép mellett megvártam, míg horkolni kezd.
Reggel sajnáltam kicsit. Láttam, csalódott. Igazán megdughattam volna, 3 havonként ez szegénynek jár.