2010. április 17., szombat

Ejaculatio praecox

Mérges voltam a geci kis patkányra, hogy kibolondított a mozi elé. Leveleztünk már vagy 3 napja, ő akart találkozni. Erre sehol, beszart az órája, vagy mi?
Rácsörögtem. Hallatszott, gőze sincs, ki vagyok.
- Merre vagy most? - tudakoltam.
- Már a villamoson vagyok - hazudta, de hallottam, hogy a háttérben szól nála a tévé.
Hazamentem, kikapcsoltam a sütőt, tán kész lett a krumpli, míg hülyét csináltak belőlem.
Visszaültem netezni, hátha hív a hülyegyerek. Túl sok időt nem adok neki, mert fél 11-re megbeszéltem egy randevút, bár az se biztosabb, mint ez volt most.
Néhány perc múlva írt egy 25 éves fószer, aludjak nála reggelig. Az se tudja, ki vagyok, a horkolást pláne, láttam, vele egykorút keres. Válaszoltam, aludjon mással, vagy egyedül, rég voltam én már 25. Még az se térítette el, hogy pozitív vagyok, vagy tán épp ez volt neki érdekes?
Addig erősködött, hogy beadtam a derekam. Lelép úgyis, ha meglát, legfeljebb sétálok az estében kicsit.
- Nem is látszol annyinak, mint amit írtál - bámult rám.
Pedig letagadtam 5 évet neki.
- És mit jelent az, hogy pozitív vagy? - kérdezte csöppet se halkan a villamosmegállóban.
- Hát azt, hogy HIV fertőzött vagyok.
- És hogy jött neked ez a hiv? Elkaptad valakitől? Ez azt jelenti, hogy te könnyebben leszel aidses?
- Na, ja - hagytam rá. - Szívesen beszélek róla, de nem itt - mutattam a várakozó utasokra. - Ha kíváncsi vagy, gyere fel hozzám, ott dumálhatunk.
Mire felmásztunk az emeletre, már máshol járt az esze.
- Én még sose láttam akkorát, mint a képeden van. Megmutatod?
Ha ez kell neki, hát nézze. Lerúgtam a gatyát. Bámulta, mint aki kígyót lát. Ledobálta a cuccait ő is.
- Feküdjünk az ágyra! - mutatott. - De kapcsold le a villanyt előbb!
A seggem fogta, el ne tévesszen a sötétben. Rám feküdt, nyögött egy nagyot, és azonnal elélvezett.
Legalább egy percig meg se moccant. Aztán letörölgette magát, és ripsz-ropsz felöltözött.
- Te is elélveztél? - tudakolta. Csak a fejem ingatásával jeleztem a nemet.
- De legalább élvezted te is? - érdeklődött.
- Hát persze! - azt már nem tettem hozzá, hogy most láttam először, milyen egy korai magömlés. Szórakoztató nagyon, az tény.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése