Szünet után

Sajnos, teljes létszámban vártak a gyerekek, egynek se akaródzott ágynak esni. Elvadultak a néhány nap alatt, az utcára csapták az összest.
Dzsasztinnak erőteljes szaga lett, még az én orromnak is sok volt. Talán húsvétra rittyenthette ki magát utoljára, a többi gyerek is szaglótávolságon kívül telepedett le tőle.
Csatara le nem szakadt Máriuszról, mászott rá, bújt belé, összekeverték az agyát a hormonok.
- Képzelje, ez egy olyan egy... egy olyan egy kurva - vádaskodott Zsueletta - lementem hozzá játszani nem is egyszer, sokszor, de csak a Máriuszon lógott, ment rá, mint a pióca!
Máriusz szégyenlősen nevetgélt. Tetszett neki, hogy sztár lett, de agyára ment a tétlenség. Csatara sehova se eresztette, fogta az ingét, a nadrágszárát, ráült. Napok óta nem játszhatott, semmi foci, bunyó is alig, kézen se állhatott, csak a kiscsaj rajta, mint púp a hátán. Lerázta valahogy, odajött hozzám, de a hátán a pulóvert fogta akkor is Csatara.
- Képzelje, nekem itt úgy fáj - mutatta combja belső felét. - Meg itt is! - bökött a másik lábára.
Jesszus, gondoltam, ez az izom attól sajog, ha állva dug valaki. Kipróbálták volna?
Máriuszból nem nézném ki, de Csatarát elöntötte 3 hete az ivarzás. Amilyen erőszakos...
Amikor fogtam a labdát, hogy megyünk az udvarra, odaszólt:
- Mink nem megyünk ki! Menjenek csak, mi itt bent játszunk! - és Máriuszra ült megint.
... meg a nagy frászt! - gondoltam, és hazaküldtem Máriuszt a testvérével. Csatara nagyon unta magát, kötözködött egy kicsit, de nem szórakoztatta most. Bent - később, leckeírás közben - végig maszturbált.

- Maga azt se tudja, mi az a dzsenga??? Hát, maga semmit se tud. De magának elmagyarázom! - okított Zsueletta. - A dzsenga az olyan, hogy kell hozzá egy ilyen papír - négyszöget rajzolt a levegőbe - abba kell egy kis fű, tudja, ami az árokparton nől. Azt így összevágják - ollózott az ujjaival - és morzsolnak bele cigidohányt. Na. Azt föltekerik, és szíjják. Ilyen a dzsenga.
- Én azt jointnak tudtam - villogtattam tudásom.
- Úgy is híjják, de a dzsoint az kicsi, a dzsenga meg nagy. Körbeadják, és szílni kell belőle. És aki szíjja, az így csinál - kiakasztotta a szemét, és kóválygott kicsit.
- Nekem a testvérem is csinált már ilyet - nevetgélt Coffi. - De az anyu úgy, de úgy kiabált!
Zsuelettának nem tetszett, hogy átvette a szót Coffi. Félretolta.
- Tudja, ez titok még, de lehet, hogy elköltözünk. Van egy ember, sok lova van, és az az ember, aki dolgozott neki, eltörte most a kezét. Az a soklovas ember most szólt apámnak, hogy köllene neki, hogy menjen oda dolgozni. És akkó mink is mennénk.
Hallgatott egy darabig.
Láttam rajta, sóvárog a vidéki idill után.
- Van ott ház is, ott laknánk. Meg nagy udvar, de nagyon nagy ám! Tartanánk disznót, nekem anyu megengedte, hogy akkó lenne kutyám. 3 szobás a ház, oszt dzskudzija is van! Ott fürdenénk minden nap! ööööööööö... olyan jó lenne!
- Hát, az szép lenne - dícsértem - most csak egy szobában laktok mind. Ott biztos jobban elférnétek.
Bólogatott. Ábrándozott, de megunta, és témát váltott:
- Maga volt szavazni? Kire szavazott?
- Az titok, nem szoktam megmondani.
- Á, én úgyse mondanám el senkinek. Én is voltam szavazni! - dicsekedett. - Az apámmal bementem a fülkébe, velem húzatta az ikszet. De olyan bolondok! Apám is, meg anyám is a fideszt szavazta, pedig ott a fideszben van egy ember, az most börtönben ül, és az, ha kigyün, akkó apámák megnézhetik maguk. Az az ember egyszer már elvette a lakásuk is! Anyám mondta utána, hogy nem is azt köllöt volna, mert ha a fidesz győz, akkó kieresztik a börtönbű, és ránkgyün megint!

- Voltam a repülőtéren! - ordította Csatara. - Láttam repülőt, de sokat, kimentünk, mert jött a néném, ő az anyámnak a kisebb testvére. Az olyan szép nő! - áradozott. Kint dolgozik külföldön, ott annyi pénzt keres!
- Akkor csak látogatóba jött biztos. Vagy hazaköltözött?
- Nem, nem látogatóba jött, hanem itt lakik most - láttam, elbizonytalanodott. - De ha megint menni kell, akkor megy megint.
Zsueletta elhúzta a száját gúnyosan.
- Na, én azzal a nénéddel nem dicsekednék! Nem szólok inkább semmit...! - és megtoldotta egy becsmérlő grimasszal a mondandóját.
Valamit tudhatott, mert Csatara elhallgatott.
- Figyeljen! - integetett a kezével Zsueletta, jelezve, hogy súgni akar valamit. Engedelmesen odatartottam a fülem, és elhatároztam, hogy az akció után lekenem a fejem tetűirtóval.
- Azé nem szólok semmit - susogta a fülembe - mert az a nénje kurva! Ha üzen neki egy ember, akkó megy vele, és használják. Tudja, hogy hogy... na! Akármelyik ember üzen neki, azzal megy. Az olyan undorító! Én biztos nem mennék eggyel se! - ordította felbőszülve, alig tudtam elkapni a fülem.
- Hihihi, kurva a nénéd? - vihogott Dzsasztin. - Kinn áll a Gubacsin? Megkúrom akkor, hihihi!
- Mivel? Nincs is faszod! -ordította Zsueletta. - Csak a nagy hájad, meg a szád! De nagy ember lettél! - és visítva kirohant a lányvécébe, mert oda nem tehette be a lábát Dzsasztin.