Az a hülye fejem

Tegnap kellett volna az Úr színe elé járulnom (nyugi, csak Doktor Úr), de úgy elaludtam, hogy csak na. Amikor az órára néztem, rájöttem: kár kapkodni, ez már megven, ezt elbasztam, csodálkoztam, hogy ehhez képest hogy voltam képes olyan édesdeden aludni.
Shoppingoltam kicsit, az jót tesz lelkiismeret-furdalásra, netezgettem, aztán felhívtam Nellit. A tegnapi 8 helyett ma fél 8-ra jegyzett be, hogy ez bünti, vagy jutalom, a fasz se tudja.
Egész este ébresztőórát szereltem, hogy szóljon az összes. Nekem a fél 8 az hajnal, ahhoz 7-kor el kell pucolnom itthonról, 6-kor már ugrálni kell, hogy meglegyen minden reggeli rítus. Kávé, cigi, cigi, kávé, cigi meg klozet, tus, vakarózás, ezek nélkül be se indulhat a nap. Sokkolgattam magam, hogy: ha ma elalszol, hülyegyerek, a küszöb alatt kell becsúsznod kegyelemért.
Megértést se várhatok: a nővér talán 4-kor kel, a dokiból meg ha csövek lógnak, akkor is rendel.
Lustáknak itt nincs pálya.
Ilyen elalvós múlttal hazudozhatok, hogy akkurátus vagyok, megbízható, ha majd gyógyszer kell, megeszem, mint kacsa a nokedlit, sose alszom el, ki hiszi majd el?
Eredményes volt a sokkolás, felébredtem már 4 előtt kicsivel. Baromságot álmodtam: HIV szűrésre mentem, és a leletem nem akarták ideadni. Titokzatoskodott a nővér, azt mondta, hívjam fel az Orvost, nem értettem, mi a picsa lehet. Ja, befosott, mert pozitív vagyok?? Hát azt tudom! Azt hittem, már valami baj van, könnyebbültem meg. Akkor minek is mentem szűrésre? - csodálkoztam el. Ehhez már gondolkodni kellett volna, így hát felébredtem.
A rendelő üres volt, a nővér üde, friss, a doki nem túl beszédes. 4-et is szólt azért: 1.: Panasza? 2.: sohajt... 3. sohajt... 4. megint sohajt.
A vérnyomásom 140/80 valamennyi volt - ilyen sokat sehol sem tudok produkálni, mint itt.
A markomba nyomott Nelli egy kérdőívet, elégedettségi teszt. Kapok-e elegendő tájékoztatást az orvosomtól állapotomról? Beikszeltem, hogy na ja, hisz tök elégedett voltam, hogy nem szólt semmit végül is.
Azt is kérdezte a teszt, hogy elégedett vagyok-e a rendelővel (tisztaság, meg ilyenek). Azt hazudtam, hogy igen - pedig tök elégedetlen voltam. A fejembe vettem, hogy itt látom meg életem pasiját, pozitív persze ő is, hisz nekem így tökéletes. Ehhez képest a múltkor nővel volt tele a váró, ma meg csak 2 ismerősöm futott belém. Holtomiglan - holtodiglan páros, egyforma zokniban járnak, meg ingben, a levegőt is egyszerre veszik, szóval, nem pálya egyik sem.
Olyan várót akarok, ami tele van szingli jó krapekkal, rám néznek, és láng gyúl a szemükben, le se vakarhatom őket. Na, ilyet akarok. De ezt úgyse értené egyikük se.