2014. július 5., szombat

Nagyon nehéz

El akartam menni ma a pride-ra eredetileg,
de túl gyakran bőgök hozzá

Holnap haza kell utaznom
a lányomhoz,
csóri elárvult anyámhoz

El kell mondanom
a lányomnak
túl kell lennem rajta

el kell köszönnöm anyámtól
egy ölelés még jár -

Nézhetem úgy is: rendes hozzám a sors.
hogy lehetőséget ad rá

Nézhetem úgy is:
ezzel csapta a legfájóbbat

Ki tudja, mikor leszek utazóképes
vagy leszek-e egyáltalán

A haláltól nincs félszem
de nem mindegy, milyen út vezet hozzá
meg meddig tart



Össze kéne magam szedni
de nem tudom, honnan kezdjek hozzá

Azt meg az eszemmel tudom csak tenni
de ma a szív diktál

nem találom az átjárást a kettő közt
talán nincs is

Temetem magam
ez a mai luxusom

Élek ugyan,
de meghalt egy szakasz
nem vitatható

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése