Véget ért a karácsony, hurrá. Ma már kinyitottak a boltok, kussoltak a hangszórók, nem folyt sehonnan a geil Csendes éj.
Igazából nem is a karácsonnyal van bajom, inkább a hozzá kapcsolódó szokásokkal. Két napig bírtam, hogy ártatlan gyerekmeséket néztem a tévében, de hiába kapcsoltam a Jerry Springerre, egy fia gonosz lelket sem láttam. Voltak pedig, biztosan, csak álruhásan, pedig abban a műsorban azt kedvelem, hogy mindenki őszintén utál mindenkit, azt se tudják, mi fán terem a kedvesség, de ha tudnák, akkor se lennének rendesek senkihez. Egy csomó önző dög, ostoba gonoszság, az emberben legfeljebb a mikrofon iránt támad szimpátia.
Szükségem van valamiért a napi gonoszság-adagra.
Az antihősök századát éljük. Győzikék, kiszeltündék, navracsicsok, morvaykrisztinkák. Napról napra mást se látok: ki kinek hogy tart be, ki nyúl le közpénzeket, ezernyi példát ont a média, hogyan kell nyuvasztani. Nehéz átállni hirtelen arra, hogy szeressünk nyakló nélkül mindenkit, ölelgessünk hajléktalanokat.
Csak úgy dobálóznak a szeretet szóval. Kezdem azt gondolni: szeretet annyit tesz, hogy úgy baszol át valakit, hogy csak másnap vegye észre, vagy sose.
A Jerry Springerben bezzeg illusztrálják is a szeretetet: Tudod Joe - mondja a feleség - az életemnél is jobban szeretlek téged, de tudd meg, hogy lefeküdtem apáddal - anyáddal, a testvéreiddel, meg az összes munkatársaddal, a kutyát se hagytam ki. Ja, és mindezt a te költségeden, mert te mindig sose nem tisztelsz eléggé, te geci alak.
Ahogy a menő amcsi filmekben is van egy jó és sok gonosz, és a könnyebb eligazodás kedvéért a jók fehérben, a gonoszok sötét ruhában vannak, itt se kell sokat gondolkodni: csak irigy, beste, stupid, alávaló népeket engednek műsorba.
Mennyivel egyszerűbb ez, mint az életben. Ott az embernek magának kell a bőre árán szétválogatnia, ki gané, ki nem.
Hétköznap lett újra. Lehet ismét rabolni bankot, leütni postásokat, rúghatunk kutyába, etethetünk fényt a családdal, felmenthetünk gyilkosokat, ha jó ügyvédet találnak. Ha meg mindez nyomasztaná valaki lelkét, lesz bűnbocsánat: a vatikáni karácsonyfát nem dobják ki, nem ám, hanem kegytárgyakat készítenek belőle. A két köbméter fára már 30 köbméter elővételben elkelt, de nem kell aggódni, jó pénzért jut abból minden rászorulónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése