Tegnap este átestem az első kampányolós estén. J-vel mentem, ő már járt a szaunában párszor. Előtte felugrott hozzám. Izgatottan leszedte a fejéről a kendőt, nézzem meg, milyen az új haja, szép lett-e így?
Loholtunk aztán, mint a meszes. Nem volt sietős ugyan, de J-t vitte a lendület, fölpörgött volt, mint mindig. Méterenként 3 ötlete támadt, de csak kimenet volt, bemenet nem, meg se hallotta, amit mondtam neki.
A szaunában sem maradt veszteg. Szétpakolta a dobozait, hogy hasra essen, aki arra jár. Előhúztam egy cigarettát, de nem figyelt, noszogatott, menjünk már.
- Tudod, ide ugyan nem jön senki. Úgy szoktam, hogy körbejárok, adogatok 1-1 gumit, meg beszélgetek kicsit.
- Semmi kedvem hozzá. Neked amúgy is könnyű, mert meg akarnak dugni, vagy azt hiszik, megdugathatják maguk. Hidd el, csak azért figyelnek rád.
- Hihihi - vigyorgott - van, aki megfogdossa seggem, de tudod, milyen vagyok.
Túlmozgással jelezte, hogy mennyire zavarban van ilyenkor, de végre letette a valagát.
Legyezgette a füstöt, pedig nem is felé szállt. Amikor elnyomtam a csikket, felpattant, hogy nagyerünkmár.
Alig láttam a sötét folyosókon. Megváltozott minden, amióta nem jártam itt - tán bő két éve is már. J befurakodott szexre készülő párok közé, hadart, meg kotont nyomott kézbe, és mint a forgószél, nyomult tovább.
Az egyik kanyar mögül felbukkant életem második halálos szerelme. Két kövér bácsival idétlenkedett, és roppant zavar látszott az arcán, amint felfedezett.
De jó, hogy vége lett - gondoltam - az ilyenért megfojtanám, mint Desdemonát.
Később bejött a társalgóba, már egy újabb löttyedt pasassal. Meglátott, magyarázott valamit a fickónak, aztán illemből átült kicsit beszélgetni hozzám.
Ha szimpla vendég vagyok, leráztam volna egy szóval, de hát munkáztam, gondoltam, beszélgessen, ameddig kedve tart. Próbált kacérkodni, de kihűlt már bennem minden.
-Látom, deuerolod a hajad még. Most se lehet hozzáérni még, gondolom.
- Dehogynem! Meg akarsz tán simogatni?
- Nem, kösz - és eszembe jutott, amikor öt éve elhúzta a simogatás elől a haját. Csak akkor érinteném meg, ha le kéne csuknom a szemhéját.
Érdekes - ismertem fel - a régi nagy szerelem-harag érzésből mára csak az utóbbi maradt. Majd elmúlik az is.
J közben lelépett, egyedül maradtam. Alig lézengett pár fószer a társalgóban, a többi valahol a sötétben ragadt. Kövér nap lehet ma, meg lógóháj, következtettem a felhozatalból. Páran odasandítottak rám, aztán elkapták a szemük. Beszélgetni senki se ült le, hiába kínálgattam az üres széket.
Végre egy pocakos odaóvatoskodott az asztalhoz.
- Vehetek még egyet? - mutatott az óvszerekre. - Kaptam már, de azt elhasználtam. Képzeld, van itt egy vékony srác, már egy hete követem, most meg odajött hozzám, hogy te, van kedved megdugni? Csak néztem, hogy namégilyet, mondtam, hogy hogyne lenne? Olyan szűk lyuka volt, hogy na, olyan jó volt, hogy csak na, mondtam neki, hogy szívesen máskor is, de azt mondta, nem lehet, 1 óra múlva itt lesz a barátja már.
Hehe, gondoltam, ezek szerint ő is találkozott életem második nagy szerelmével. Ő ma itt az egyetlen sovány. De nem az én dolgom megfojtani, fojtsa meg más.
Unatkoztam egy darabig még, aztán úgy döntöttem, hazajövök. Vadászni kezdtem Futikára, nála a kulcs, el kell pakolnom a cuccokat magam után. 20 perce még itt borogatta a teli hamutartókat, de most elnyelte a sötétség. Mentem egy fél kört, de nem találtam, visszatértem unatkozni hát.
A széken hagyott dobozomban egy fickó könyékig nyúlkált. Kotont lopott. Hagytam, hogy végezzen - azért hoztam úgyis, hogy használják. A törölközője alá rejtette a kincsét, és amikor szembe jött velem, elé tartottam a markomban osztogatásra szánt óvszereket.
- Köszönöm, nem - hárította el - én csak kondizni jöttem le ide.
Szemérmetes Erzsók után Megtaláltam végre Futikát. A törölközőket szedegette le a vendégekről, mert meztelen parti volt a ma épp.
Ha ezt tudom... értem már, miért néztek annyira gyanakodva... Rajtam kívül a szaunában senki se viselt sortot-pólót ma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése