Zabszem Peti

Délelőtt már megint felevett a fene a gyalira. Nem nagyon válik be, inkább csak bosszantó alakokba botlom ott mostanában.
Na, egy újabb zöldfülű, nyugtáztam, a rám kattintó pasas nevét látva.
- Szia, és pesti, vékony, kezdő vagyok - írta.
- Én meg nem kezdő, pesti. Ugye észrevetted a nickemből, hogy hiv+ vagyok?
- Écces?
Anyád, hülye, gondoltam, de türelmet erőltettem magamra.
- Látom, keveset tudsz a témáról. Az az AIDS-es, akinek már a védekezőrendszerét töntretette a HIV. Én még csak tünetmentes HIV fertőzött vagyok. Nem is gondolnád rólam, ha látnál.
- Én még kezdő vagyok, nem nagyon hallottam ilyenekről. Eddig összesen csak 2-szer szoptam. Hogy nézel ki?
- Átlagosan nézek ki - és megadtam az adataim, az életkoromból 5 évet gondosan letagadva.
- Hú. jó nagy farkad van - szűrte ki a lényeget. - Merre laksz?
Írom neki a környéket, beparáz azonnal:
- Te R.Ducca vagy? Basszus, voltam veled. Péter vagyok, tudod, az a srác, aki Angliában dolgozott.
- Nem ugrasz be... - lapozgattam gondolatban a kétszer szopó Péterek közt, akik Angliában dolgoztak. - De nyugi, ha voltál is velem, rég lehetett már.
- Tudod, én az a szégyenlős srác vagyok. Biztos emlékszel.
- Nem én. Mit csináltam veled?
- Hát, csak szoptalak, meg egy kicsit oda is tetted... Tudod, biztos emlékszel... nagyon szégyellős voltam. Le is kellett kapcsolnod a villanyt.
- Ahá...! De én téged Tomikának tudtalak.
- Na, az az! - örült meg a túloldalon. - Azt a nevet szoktam mondani. Amikor veled voltam, miért nem mondtad?
- Veled már marha rég voltam. Akkor még nem is tudtam. Csak tavaly márciusban derült ki, én meg december végén kaptam. December 27-én.
- Basszus, nem tudom, mikor is voltam veled... a számod még a régi? Felhívlak.
Úgy is tett, szinte rögtön csengett a telefonom. Kijelzetlen számmal persze... Micsoda jó memória.
- Tényleg nem tudom, mikor voltam veled. Most beparáztam nagyon.
- Nyugi! Amióta tudom, megmondom mindenkinek. Azokat pedig mind értesítettem, akikkel akkoriban voltam, amikor már fertőzött lehettem.
- Biztos? Honnan tudod ilyen biztosan?
- Vezettem egy noteszt. Ha türelmed van, megkereshetlek.
- Keress, keress - mondta türelmetlenül - van türelmem kivárni.
Hosszasan lapozgattam fél kézzel a noteszem, még jó, hogy tudtam, hol van.
- Decemberben semmi, novemberben sem...
- Pedig valamikor télen voltam nálad. De nem élveztél belém, azt tudom. Azért keresd csak!
Biztos, ami biztos, megnéztem a már fertőzött két hónapom is.
- Megvagy! - rikkantottam. - Itt áll: január 11.:Tomika, a szégyenlős. Megdugtalak natúr, és magad alá élveztél, olyan jólesett.
- A picsába! Akkor most lehet, hogy én is?
- Hát, nagyon necces, akár lehet. Neked nem tudtam szólni, mert sose adtad meg a telefonszámodat.
- Persze, mert feleségem van, illetve barátnőm, meg gyerek... De hát ezt tudtad.
- Dehogy tudtam. Sose szóltál többet, minthogy kapcsoljam le a villanyt.
- Úristen...! Akkor most mi van? Elkaphattam én is? De semmi bajom, nem vagyok beteg!
- Hát, én se. Tünetmentes az azt jelenti, hogy az embernek kutya baja.
- Akkor lehet, hogy a nőm is? Hogy mondom meg neki? Ezt ugye akár nőtől is elkaphattam?
- Persze, el hát - hagytam rá a heteroszeuális vátozatot. Az egy nőnek jelentős különbség lehet, hogy a pasasa nőtől, és nem egy másik krapektól fertőzte őt össze. - El kell menned tesztre, punk-tum. Elkísérlek, ha akarod.
Na, ezen megnyugodott valamelyest, el is köszönt. Fél perc teltével újra hívott:
- Jaj, azt el is elejtettem kérdezni, hogy mi van, ha a nőm most épp terhes? hatodik hónapos.
- Ha fertőzött, akkor császárral szül, és nem szoptat.
Teljesen kelekótya lett szegény, elbasztam a délutánját rendesen. Mit fog kiállni addig, amíg meg nem tudja, mi az ábra...
De ma nem dugja meg biztos senki. Még lekacsolt villany mellett se. Zabszem se férhet be oda.