2010. július 26., hétfő

Bringatour, 2. nap

Esti láz elszállt, mentem volna már világnak, de kötelezőn múzeumozni kellett. G. szorongott, hogy nem bizonyulunk kultúrlénynek, így érzelmi zsarolással kezdte a napot. Erdész bácsi kisúttörőkhöz szokott, lenyomta nekünk is ugyanazt a szöveget. Végignéztem gyorsan a kínálatot: fafajták, pár döglött állat kipreparálva közszemlén, akárcsak Lenin.
Az erdei út viszont szép volt. A bükkök törzse közt messzire látni, aljnövényzet nulla, hiába meresztgettem a szemem, itt már alig akadt áfonya. Megint egy kaptató - a csúcsra még nem találták fel sajnos a lejtőt. Dohányozni akartam inkább, mint Írott-kőt látni, így felcsaptam bicikli őrnek. Csatlakozott még hozzám két lusta, s míg a többiek felgyalogoltak hegycsúcsot nézni, napozni kezdtünk a tisztásra sütő tenyérnyi napsütésben. J. kiült az út közepére Buddha-pózban, a fülében valami kelekótya zene, lecsukott szemmel rugózott valamire - a dallamra aligha, mert totál mást dúdolt hozzá. Aggódtam a vinnyogás-szerű hang miatt, de néha rám nézett, élt még.
Lefelé Velembe csak gurulni kellett, meg a féket tartani. Árpád kori templomocska, aztán a falu, itt lakik valahol Törőcsik Mari. A szél valahol elmaradt, kitört a nyár, Szombathelyen már izzadni kellett.
A Jáki templomot láttam már párszor, de érdekes volt sokadszorra is. Ráérős lett a tempó az első durrdefekt miatt: rávetette magát mindenki J. kerekére, szerelt, aki csak tudott.
Jól beesteledett, mire Körmendre értünk. Körmend a józan ész diadalát hozta: sikerült bevásárolni a helyi Tescoban echte ungarische magyaros ételeket vacsorára. G. szerette volna, ha mindezt még reggel, egy kis faluban tesszük, ahol semmi sincs, és az is jó drága. G. retteg a használható boltoktól, mert elbogárzik a banda, vagy jól érezné magát, és nem ez a cél.
Megettek a szúnyogok, amíg vettük a vacsorát. Nem győztem csapkodni, egy helyére 5 szállt. Talán most kéne bedobni a bandának, hogy pozitív vagyok: vagy az összest agyoncsapnák rajtam, vagy egynek se hagynák, hogy engem lakomázzon.
Régen kerültek a szúnyogok: cigiszagú volt a vérem, nem szerettek. Amióta pozitív vagyok, engem esz az összes. Hülye egy gusztus, basszus -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése