2010. január 29., péntek

Indokolatlan magabiztosság

Egy barátom oldalára kattintva meglepett a változás. Lába kelt minden régi aranyosnak, bosszantónak, érdekesnek, gondolatoknak, amelyektől valaki szerethető.
Olvastam, amit írt.
Megértettem, érthető.
Valami elmúlt, valami jön.
Jesszusom, most hirtelen megöregszik?
Új imídzs lesz, kemény, zárkózott, célratörő?
Elgondolkodtam sorai után magamon.
A főiskola után 2 évig csíkos ingben jártam, mert azt hittem indokolatlan magabiztossággal, hogy a felnőtt létnek ez nélkülözhetetlen tartozéka. Éltem, mint a gép, fejemben ült egy kép, milyennek kell lennem, hogy amit elvárhatnak tőlem, arra leginkább hasonlítsak.
Aztán bepasiztam. Kész csoda, hogy ki nem öltem magamból a kíváncsiságot, maradt annyi, hogy szabálytalan dolgokra vállalkozzam. Rájöttem, hogy van saját testem, saját vágyam, örök-gyerekeszem, szabadságom.
Mennyi mindent megtettem "indokolatlan magabiztossággal" életem során... Akkor, ott, azzal a fejjel az volt épp az indokolt. Ez a saját történelmem. Döntések és nem-döntések sora. Tudom legalább, hogy változom.
Jó egy éve pl. indokolatlan magabiztossággal választottam egy gumi nélküli szexet. Titkolhatnám, vagy esküdözhetnék, hogy ma már de másként tennék... Pedig tudom, ha visszamennék az időben, akkor, ott - épp annyi eszem lenne. Cseszhetem, ha ma már másként gondolom.
Vannak persze múltbélik, ahol mód volt levonni tanulságot. Ha nem bírt magával egy hülyegyerek, indokolatlan magabiztossággal lekevertem egy maflást neki. Ma már nem teszem, kár volt akkor is. Elaltattam az első kutyám indokolatlan magabiztossággal, a mai eszemmel már a házhoz se vinném. Rászoktam a cigire indokolatlan magabiztossággal, bánhatom, szabadulni nehéz. Csóró szakmát választottam (indokolatlan magabiztossággal), ihatom a levét. 20-30 évvel korábban születtem -indokolatlan magabiztossággal-, ha ezt nem teszem, most fiatal lehetnék.
Ami most indokolatlan magabiztosság, az okkor, ott épp elég indokolt volt.
Miért kéne zsinórban tévedhetetlen pápának lenni?
Ha nem lenne hibázás, döntetlen lenne minden sakkjátszma.
Ha nem lenne árnyék, odalenne a fény, vagy a ragyogás túlzottan vakítana.
Kell a hiba, attól lesz valaki emberi.
Az iszlám építészet direkt betervezi a hibát, a hibátlant meghagyja Allahnak.
Kell a hiba, attól lesz valami emberi.

3 megjegyzés:

  1. Ha valaki nagyon ért a nethez, vissza tudja keresni azokat a blogbejegyzéseket is, amiket az illető kitörölt... De én is sajnálom a kitörölt bejegyzéseket. A diplomázási krízist szerintem úgy a legkönnyebb elviselni, ha marad valami kontinuitás, valami, ami emlékeztet rá, hogy ugyanaz maradtál, még ha annyi minden megváltozott is.
    Nekem annak idején ti voltatok ez a kontinuitás, ezért nem is éltem meg krízist. Most egy kicsit majdnem nehezebb, hogy valaki másnak a múltját veszítettem el - aminek egy kicsit én is része voltam.

    VálaszTörlés
  2. Kemény, céltudatos, zárkózott az apád füle! :) Az aranyos, bosszantó, érdekes (nocsak) gondolataimat majd megosztom veled élőben.

    VálaszTörlés
  3. Jó, hogy nem vagyunk gépek. A múltunk akkor is velünk jön, ha lefüggönyözzük mások előtt, ezért nem érten a barátod döntését egészen. Magabiztos kezdők vagyunk a szülőotthontól a ravatalozóig. Talán enélkül a hamvasság nélkül hozzáfogni se lenne érdemes.

    "Mindenki a saját baklövéseit hívja tapasztalatnak." (Oscar Wilde)

    VálaszTörlés