Drill

Bét már egyre nehezebb viselni. Aranyos, meg rendes, egy szavam se lehet ellene, de a hideg lel attól, amit mostanában művel.
Eddig csak az anyósáról fantáziált - attól is fölfordult a gyomrom - de múlt pénteken már a sógornője meg egy anyai barátnője is szerepet kapott. Az összes nő nézi, mind a farkára mered, úgy szoktak csinálni, ahogy a legutóbbi pornóban látta. Kulcslyukon lesik, fogdossák, menekülne persze, ha tudna. De nem tud, mert olyan szépen kérik. Mondtam neki: tisztára Jerry Springer show az élete, még szerencse, hogy szomszédasszonya nincs. De van, mondta, megkúrta azt is, vagy háromszor is, ez valami szerencseszám nála. Megkúrt mindenkit, naná, az én dolgom, hogy higgyem, darabonként háromszor persze, geci borítja a tájat arrafelé, akkora nagy kan. Az egyetlen nő, aki biztonságban van tőle csak a nője. Őt állítólag havi egyszer szokta, hogy ne káráljon sokat.
Ragaszkodik hozzá, hogy bevegyem a maszlagot, bólogatok, hogy kedvére tegyek. Aztán, ha félóra múlva megjegyzem, hogy az a baja, hogy sose szexel, csak helyesel.
Az se szex, amit velem művel. Hagyom, hogy kiverje a farkam 2 naponta, de megtiltottam a beleülést vagy egyéb könnyelműséget. Ha kész vagyok, átül a géphez, ócska rimáknak irkál, szájbaélvezést néz, hantázik az anyósról, és a farkát veri. Délután 3-ig, minden alkalommal, tele a tököm.
Itt sorvad előttem, élete virágában, nem mer másfél éve senkihez se nyúlni.
Ultimátumot adtam: ma szűrés, hanta nincs, leszarom, nincs kifogás. 9-re itt legyen, 11-ig kell, hogy levegyék a vért, punk-tum, parancs.
*****
11 előtt 5 perccel jött. Azt hitte, megúszta.
- Sebaj, le se pakolj, megyünk az Interlabba, ott rendelnek még! Már fel is öltöztem, mehetünk.
- Be kell dugnom a telefont, töltenem kell - rimánkodott, és azonnal tette is. Miután bedugta, a gyomrához kapott.
- Ideges vagyok - kiabált ki a WC-ről - de ezen túl kell esnünk! Nem tudom, miért, de ettől mindig rám jön a szarás!
Rá is gyújtott, jelezvén, mennyire siet.
- Kifogáson gondolkodsz? - érdeklődtem. - Az ma nincs. Úgyse hiszem el, hogy nem érsz rá. Ha bedőlnék, 3-ig vernéd a farkad itt.
Még a gatyáját rángatta föl, máris kihúztam a telefont a töltőből, és a markába nyomtam.
- Megyünk, indulás!
Egy ideg volt az autóban. Rámförmedt, mit csapkodom az ajtót, ordibált a szembejövőkre, aztán telefonált, és telefonált megint, majd újra telefonált, taposta a gázt, fékezett nagyokat, aztán megint bőgette a motort.
- AIDS-ben akarok meghalni, nem itt az autódban - szóltam neki, de nem hatott.
A laborban pechje volt: olyan udvariasan fogadták, hogy nem köthetett senkibe, 5 perc alatt kész lett. Ettől fosott másfél évig.
- Ha negatív leszek, ezt a nőt megkúrom - fogadkozott kifelé. - Megkúrom az összest, akit kihagytam, 3 hétig csak kúrok!
- Ha pozitív leszel, teleélvezem a segged - nyugtattam, mert ilyenkor kell a vigasz. - De most már tényleg vigyázz: ha nekimegyünk valakinek, szétmállok itt neked. Minden csupa vér lesz, az én vérem, rád is fröccsen, ott a luk most a vénádon, belémegyek. Azt már tuti, hogy nem úszod meg.
- Ez már elég lassú? Lépésben megyek.
A Fiumein aztán odapörkölt megint. Megkönnyebbült, van 2 szabad napja. 3-ig ráér, játszik kicsit. A farkával persze, a gép előtt, nem húzom ki most már a tápkábelt neki.
Jár érte jutalomfalat.
Csütörtökön kap eredményt.
Ki tudja, mit.